Erre a kérdésre igen gyakran hosszas gondolkodás után születik meg a „nem tudom” felelet. Bármilyen hihetetlen, az öregebb autóknál is gyakran a ki nem mondott válasz a „soha” lehetne.
Jól tudjuk, hogy a fék a biztonságunk szempontjából kiemelt figyelmet igényel, de amikor a fékről beszélünk, legtöbbször a féktárcsára, betétekre vagy az ABS-re gondolunk. Pedig van egy kevésbé látványos, de annál fontosabb szereplő a rendszerben: a fékfolyadék. Ez a sűrű, hőálló folyadék biztosítja, hogy a fékpedál lenyomásakor az erő eljusson a féknyergekhez. És bár egy aprócska tartályban lakik a motortérben, ha nem figyelünk rá, komoly baj is lehet belőle.
Mi az a fékfolyadék, és mire való?
A fékfolyadék egy speciális, nyomás alatt is jól működő, hőálló folyadék, amely a hidraulikus fékrendszerek működéséhez elengedhetetlen. Amikor lenyomod a fékpedált, a folyadék közvetíti az erőt a pedáltól a fékekig – legyen szó tárcsafékről vagy dobfékről.
Mivel fékezéskor hatalmas hő keletkezik, a fékfolyadéknak magas forrásponttal kell rendelkeznie. Ha túlmelegszik és gőzbuborék keletkezik benne, az úgynevezett „fékpuhulás” léphet fel – ilyenkor a pedált lenyomva nem történik semmi. Veszélyes? Igen, nagyon.
Típusok: mit jelent az, hogy DOT 3, DOT 4 vagy DOT 5?
A fékfolyadékokat főként DOT (Department of Transportation) osztályozás szerint különböztetjük meg. A leggyakoribb típusok:
-
DOT 3 – régebbi autókban jellemző, kisebb hőállóság, olcsóbb.
-
DOT 4 – modern autók alapértelmezett folyadéka, magasabb forrásponttal.
-
DOT 5 – szilikon alapú, nem keverhető a többivel, főleg speciális járművekben használják (pl. versenyautók, veteránok).
-
DOT 5.1 – szintén magas forráspontú, de glikol alapú, így kompatibilis a DOT 3 és DOT 4 rendszerekkel, viszont drágább.
Miért kell cserélni?
A fékfolyadék egyik nagy „ellensége” a nedvesség. A glikol alapú fékfolyadékok (mint a DOT 3 és 4) vízmegkötő tulajdonságúak – ez azt jelenti, hogy az idő múlásával a légkörből nedvességet szívnak magukba. Már pár százalék víztartalom is jelentősen csökkenti a forráspontját, ami hosszabb fékezésnél (például hegyvidéki lejtőn) veszélyes lehet.
Ezért van az, hogy két évente ajánlott cserélni a fékfolyadékot, függetlenül attól, hogy mennyit mentél az autóval. Egy egyszerű fékfolyadék-teszt (szervizekben, néhány ezer forintért) megmutatja, milyen állapotban van az anyag.
Az ABS kocka javítás leginkább a fékfolyadék csere elhanyagolásának következménye. Meghibásodás esetén jól látható módon szivárog a fékfolyadék, ez már ABS kocka cserét igényel és valószínűleg a fékhatásban is egyértelműen érezhető. Ha idáig jutottál, a leggazdaságosabb megoldás az abskockajavitas.hu oldal felkeresése, ott mindent megtudhatsz egy kevésbé költséges megoldásról.
Mit tapasztalsz, ha baj van?
-
Puhuló fékpedál, amely túl mélyre nyomható
-
Megnyúlt fékút, lassabban áll meg az autó
-
Fékezés közben fémes vagy fura hangok
-
Figyelmeztető lámpa (ez általában az alacsony szintre utal)
Ilyenkor ne késlekedj – irány egy szakszerviz, mert a fékrendszerrel sosem érdemes játszani.
Önálló csere? Nem ajánlott
Bár vannak DIY-videók a fékfolyadék cseréjéről, nem tanácsos otthon próbálkozni vele, hacsak nem vagy tapasztalt szerelő. A rendszer légtelenítése, a megfelelő típus kiválasztása és az aprólékos munka mind precizitást igényel. Egy rossz légtelenítés akár teljes fékvesztéshez is vezethet.